Begónia

Rendszertan:Rend: Ibolyavirágúak Család: Begóniafélék Nemzetség: Begónia Faj: Begónia Általános leírás:Kétszikű egynyári növény, évelő növény, cserje vagy bokor.Élőhely, származás:Előfordulása trópusi és szubtrópusi éghajlatú területeken, őserdőkben jellemző. Őshazája Afrika, Dél-Amerika és Ázsia.Szár  TörzsLágyszárú növény. Szára erősen elágazó, húsos.Levél, lombozat:Levelei egyszerűek, vese alakúak vagy aszimmetrikus, állásuk szórt. A levelek válla szíves, csúcsa hegyes. Szélük fogas, színük zöld vagy barnás-zöld, foltos. A levélnyél hosszú. A levelek erezete élrefutó szárnyas.Virág:Virága fehér, sárga, piros, rózsaszín vagy krémszínű.Élettani hatások:A növény minden része mérgező.Gondozás:A laza, tőzeges talajt kedveli. Közepesen öntözzük, 2-3 naponta. Nem bírja a szárazságot. Fényigénye nagy. Nem bírja a direkt napfényt. Hőigénye közepes. Fagyérzékeny. A növény magról vagy dugvánnyal szaporítható.

Az év legnagyobb részében gazdagon virágzik. Bokros növény, melynek magassága a 30-40 cm-t is elérheti. Kedvelt virágajándék, mert virágával sokáig emlékeztet az ajándékozóra.A begónia szakszerű kezelés mellett az év legnagyobb részében virágzik Bokros növény, melynek magassága a 30-40 cm-t is elérheti.Virágai rózsához hasonlítanak. A sötétpirostól a rózsaszínig, a sárgától a fehérig temérdek színben viríthatnak, tavasszal és nyáron nyílnak. Levelei csillogó zöld, olykor sötétvörös színűek, húsosak.

A begónia gondozása

Fényigény:

Világos helyen neveljük, közvetlen napsütés nélkül.

Hőigény:
Átlagos hőmérséklet szükséges a begónia komfortjához, télen legalább 13 °C. Ha lehet, akkor a 21 °C fölötti hőmérsékletet kerüljük.

Vízigény:
Virágzáskor öntözzük bőven, egyébként a földje ne legyen állandóan nedves.

Páratartalom:
Párás levegőt igényel, ezért állítsuk a cserepet nedves kavicsra.

 Betegségek:

Vigyázzunk, hogy öntözéskor a leveleket ne érje víz, mert az a különböző gombás fertőzések kialakulásához vezethet.

Kártevők:
Érzékeny a takácsatára.

A begóniák ma már több mint 1000 fajtából álló családjának leszármazottjai nem csak eltérő színekben, de eltérő élettani adottságokkal is ellátva, egyidejűleg diszíthetik otthonunkat, kertünket. Eredetük Ázsia, Afrika és Dél-Amerika trópusi vidékei, ahonnan már 1700 óta igyekeznek azokat kezdetben növényrajongók, -később nemesítők- európai környezetünkbe telepíteni. Begóniák eredeti környezetéből adódó közös tulajdonsága, hogy valamennyi fajtája syereti a meleget, nedvességigényes és fagyérzékeny. Különös közös jellemzőjük továbbá, hogy leveleik aszzimetrikusak (képeink). 

Gumós begónia: 3-6 cm-es gumóikat kertünk földjébe, vagy cserepekbe ültetve, nyáron fejtik ki pazarul díszlő természetadta mutatnivalójukat. 

Gondozása: Aránylag igénytelen, hálás növény, ha nedves, félárnyékos környezetről gondoskodunk. Sekélyen gyökeresedik, több gumót a tavasszal együtt hajtathatunk majd telepíthetünk ki kertünkbe, és együtt szedhetjük fel azokat ősszel, az első fagyok előtt (képünk). 
Tavasszal szárazon vásárolt, a hajnali fagyok után elültetett gumók aránylag későn virágzanak. Hamarabb borulnak virágba a tavasszal nedves tőzegben előhajtatottegyedek, ami 16°C hőmérsékletű növényházban vagy szobaablakban kivitelezhető.
Szaporítása: Sajátos szaporítási mód nagyméretű gumók esetében a gumó ketté vagy négybe vágása. Bokrosodás után hajtásvéget is dugványozhatunk.
Természetesen szaporítható gumós begónia magvetéssel is. Januárban 16°C hőmérsékletű helyen vetett állományból még az évben virágzó gumók nevelhetők.

Oldal: Begónia
¨˜¨”ºº•●.:':.●•Virágok•●.:':.●ҳ¨˜¨”º - © 2008 - 2024 - gyongyszemek.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat